Karrier Expo 2008.

 

 Nyitónap

 

A hagyományoknak megfelelően idén is két naposra szerveztük az állásbörzénket. Az első napot a KRE, a másodikat a PPKE jogi karán tartottuk. Idén először, a kínálatunkat bővítve, úgy strukturáltuk a két napot, hogy az első a felnőttképzésekről, a második az álláskeresési lehetőségekről szóljon.

A rendezvényt Dr. Kapa Mátyás dékánhelyettes nyitotta meg. Beszédében érintette a hallgatók elhelyezkedésének fontosságát, és ennek megvalósítása érdekében a karrier iroda, valamint az évi rendszerességgel megrendezett Jogászexpó támogatását. Fontosnak tartotta, hogy az iroda működését tekintve  az elhelyezkedés kérdésének, a felnőttképzés lehetőségeinek komplex kezelésére törekszik, a hallgatók felkészítése, és a munkalehetőségek felkutatása mellett gondoskodik a munkaadók, és munkavállalók igényeinek harmonizálásáról is.

A megnyitót követően Dr. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatal oktatásügyi osztályvezetője szólt a református felnőttképzés helyzetéről. Bemutatott konkrét intézményeket, tanfolyamokat, szólt a finanszírozási nehézségekről, és a hivatal további terveiről.

Dr. Tóth János, a Gyökössy Endre Lelkigondozó és Szupervizitori Intézet igazgatója a lelkészek továbbképzésének nehézségeiről szólt. Az intézet fontos tevékenysége, hogy tanfolyamokat indít a lelkigondozásban résztvevők számára. E terület rendkívül fontos, hiszen a felnőttképzésben nemcsak az elhelyezkedés érdekében vesznek részt emberek, hanem azért is, hogy kulturáltan, nemes cél érdekében töltsék el a szabadidejüket.

Márkus Gábor, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója a református oktatási hálózatban dolgozó pedagógusok továbbképzéséről tartott egy rövid előadást. Kiemelte, hogy intézete akkreditált felnőttképzési hely, így náluk sokkal több OKJ-s rendszerű képzés indulhat, mint más intézményekben.

A rendezvény záró eladását Spaller Endre, az EEKI munkatársa tartotta, aki ismertette a jogi területen, munkaadók körében végzett kutatásának eredményeit. Két tényezőt emelt ki, amely nagyban növeli a hallgatók elhelyezkedési esélyeit. Az egyik az egyetem alatti gyakorlat megszerzése, a másik a nyelvtudás. Aki e két tényezővel rendelkezik a diploma megszerzésekor, biztos lehet abban, hogy lesz megfelelő állása.

Az előadásokat követően az EEKI munkatársai kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be az iroda elmúlt évi tevékenységét, válaszoltak a hallgatók kérdésére. Élénk beszélgetés zajlott karrierről, az egyéni felelősségvállalásról, és arról, mennyire kiszámítható a munkaerőpiac.

 

 

 

Állásbörze

 

A második nap jelentette a konkrét, standos megjelenéssel bíró állásbörzét, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának legnagyobb, elsőéves előadójában volt. A reggel 9 órakor kezdődő eseményen először a kiállítók, majd a kar hallgatói és egyéb érdeklődők töltötték meg a teret. A standokon megjelentek tanácsadó cégek, ügyvédi irodák, a közszféra képviselői, bankok és más kiállítók, de nagy népszerűségnek örvendtek a különböző, reprezentációs célt szolgáló kóstoltató helyek is. A börze kiváló kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmazott. A megjelentek pszichológushoz, grafológushoz és humánpolitikai szakemberhez is kérhettek időpontot, ahol önismereti tanácsokat és írásszakértői analízist is kaphattak, illetve próba állásinterjún vehettek részt.

 

 

 

A standokon zajló programokat két kerekasztal-beszélgetés tette változatossá. Az elsőn - Dr. Schanda Balázs, PPKE-JÁK dékán moderálásával - a jogi hivatásrendek vezetői találkoztak, és vitatták meg egymással, hozták a közvélemény tudtára a ma végzett jogászok klasszikus jogászi pályákon való elhelyezkedésének lehetőségeit. A másodikon - Dr. Szalai Márta, DFTI intézetvezető vezetésével - a piaci réteg nagyvállalatainak jogi irányítói beszélgettek a mai pályakezdők elhelyezkedési nehézségeiről, lehetőségeiről.

 

 

1. kerekasztal-beszélgetés

 Résztvevők:

Dr. Lomnici Zoltán, elnök, Legfelsőbb Bíróság

Dr. Bánáti János, elnök, Magyar Ügyvédi Kamara

Dr. Tóth Ádám, elnök, Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Dr. Sinku Pál, főosztályvezető, Legfőbb Ügyészség, Kiemelt Ügyek Főosztálya

Moderátor: Dr. Schanda Balázs dékán

A négy jogi hivatásrend vezető képviselője ismertette a friss diplomával rendelkező és hagyományos jogi pályákra készülő jogászok előtt álló karrierlehetőségek paramétereit.

A rendkívül hangulatos társalgás alapvetően két kérdést járt körül. Először azt, hogy milyen szépségei vannak a bírói, ügyvédi, közjegyzői és ügyészi pályáknak, illetve ennek kapcsán a résztvevők kitértek arra is, hogy hogyan alakult ezen pályák elismertsége, fontossága, önállósága az elmúlt másfél évszázad alatt. A hallgatók megtudhatták azt is, mikor mennyire volt független a bíráskodási gyakorlat a mindenkori államhatalomtól és azt is, hogy ma hogyan áll ez.

A második téma a jelent mutatta meg: mi kell ahhoz, hogy egy joghallgató bíró, ügyész, közjegyző vagy ügyvéd legyen. A beszélgetésből kiderült, hogy ügyésszé válni a legnehezebb, egy közjegyzői iroda elindítása nagy tőkét igényel és nem rögtön tejjel-mézzel folyó Kánaán, mint azt sokan gondolják. Jó hír viszont, hogy a rémhírrel ellentétben a közjegyzők sem kihalással szaporodnak, kiváló tanulmányi eredménnyel és két-három nyelvvizsgával van esélye bárkinek.

Dr. Lomnici Zoltán és Dr. Sinku Pál egymást kiegészítve elmondta, hogy a rendszerváltás óta vált igazán népszerűvé a két testület, ezért nagyon sok a viszonylag fiatal a pályán. Ez azt is jelenti, hogy az ide pályázók legfeljebb 10 %-át tudják elhelyezni, ez a szám a következő években várhatóan csökkenni fog. A kiválasztás módja azonban mind professzionálisabbá válik, mindkét testület igyekszik csak a legjobbakat, vagyis a summa cum laude diplomával, OTDK helyezésekkel, magas szintű nyelvismerettel rendelkező jelölteket felvenni fogalmazónak. Az érdeklődő joghallgatóknak a testhezálló szakmai gyakorlati hely megválasztását, valamint az igazságügyi szervek által évente meghirdetett tudományos pályázatokon való indulást javasolták.

Dr. Tóth Ádámés Dr. Bánáti János érzékeltették, hogy a közjegyzői és ügyvédi pálya telítettsége összefüggésben van a nemzetgazdaság állapotával. Egy prosperáló gazdaságban nőne a jogügyletek száma, így az abban dolgozó jogászokból is több kellene. A kamarai elnökök felhívták a figyelmet arra, hogy egy ügyvédi vagy közjegyzői iroda megnyitása olyan, mint egy vállalkozás, aminek nincs biztos mentora, hanem a tulajdonosnak kell feltalálnia magát. Ahogy más szektorokban, itt is fontos az induló tőke. Akinek erre nincs lehetősége, annak marad az alkalmazotti státusz valamely nagyobb irodánál. A nemzetközi ügyvédi irodák tűnnek ma a legbiztosabb helyeknek ebből a szempontból. Bánáti elnök úr arra figyelmeztette a pályára készülőket, hogy az ügyvédkedés nemcsak a szorosan vett szakmai ismereteket, hanem vállalkozói képességet is igényel. 

Dr. Schanda Balázs dékán kifejtette, az egyetemi oktatásnak megalapozott tudást és nem utolsósorban a különböző jogászi pályákhoz szükséges készségek fejlesztését kell biztosítania a mai joghallgatók számára.

 

2. kerekasztal-beszélgetés

 

Résztvevők:

Dr. Karczub Péter, ügyvéd, AB Aegon Biztosító

Dr. Hermány Csaba, jogi főosztályvezető, T-Online Magyarország Nyrt.

Dr. Dávid Ferenc, főtitkár, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Dr. Kovács Erika, jogtanácsos, volt ügyvezető igazgató, MNB

Dr. Tóth Tihamér, elnök, Gazdasági Versenyhivatal

Dr. Rácz Tibor, osztályvezető, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

 

Moderátor: Dr. Szalai Márta, intézetvezető, PPKE Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézet

 

A piaci és a köztisztviselői szektor vezető képviselői ismertették a mai joghallgatók előtt álló pályakezdési-, és karrierlehetőségeket.

A pályakezdési lehetőségekről Dr. Kovács Erika, Dr. Rácz Tibor és Dr. Karczub Péter elmondta, hogy a banki, a biztosítási, illetve a közigazgatási szektor igen sok frissen végzett jogászt tud felvenni, akik a szakvizsgához szükséges hároméves gyakorlatot is meg tudják náluk szerezni. A távközlésre jellemző multinacionális cégek is szívesen alkalmaznak kezdő jogászokat, akiket aztán „betanítanak” a cég profilját jelentő szolgáltatások rendszerébe, a sokszor műszaki, közgazdasági ismeretekbe.

Bár az APEH-nél nagy a fluktuáció, de a visszajelzések mind pozitívak: az itt szakvizsgát szerzett jogászok vagy jó eséllyel tudnak elhelyezkedni máshol jogászként vagy maradnak a cégnél, ahol hosszú karrierpályát futhatnak be.

Dr. Hermány Csaba elmondta, hogy multinacionális cégeknél gyakran előfordul, hogy egy kezdő jogászt nem tudnak jogi munkára elhelyezni, de később, a cégen belül, hamarosan bizonyít, és könnyen átkerülhet jogi területre, vagy továbbra is sikeresen működhet az eredeti végzettségétől távolabb eső területen. Az így megszerzett üzleti, tárgyalási tapasztalatokat, a cég ismeretét jól fogja kamatoztatni későbbi munkája során.

Dr. Tóth Tihamér arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nem nyolc órás a munkaidő a köztisztviselői szférában sem, de pl. ha valaki hosszú távon náluk marad dolgozni, biztos szakmai és anyagi elismerésre számíthat akár más 4-5 éven belül.

A beszélgetés résztvevői egyöntetűen kiemelték, hogy „általános” jogászra ma már gyakorlatilag sehol nincsen szükség, alapkövetelménnyé vált a szakosodás, aminek a lehetőségét az egyetemen már az alapképzésben meg kellene adni, az oklevél megszerzése után pedig elengedhetetlen a szakismeretekben való magas szintű jártasság.

 

A kétnapos eseménynek jelentős sajtóvisszhangja is volt. Tucatnyi médium, köztük a Népszabadság, a Jogi Fórum és a Demokrata vagy egyes hírügynökségek is cikkben szóltak az állásbörzéről.