EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK

 

 

I. Történeti előzmények, főbb fogalmak:

I. 1.: Az Európai Unió előtörténete:

-           SCHUMAN-DEKLARÁCIÓ (1950): Franciaország és Németország örök ellenségeskedése mindig akadálya volt egy egységes Európa kialakulásának. Erre a problémára talált megoldást Robert Schuman francia külügyminiszter. Hagyományosan a szén-és acéltermelés régiói voltak a háborús vetélkedés célpontjai. A francia és a német szén- és acéltermelés egyesítésével Schuman kifejezésére juttatta a hagyományos német-francia ellenfelek között a termelés területén létrejövő érdekközösséget, ami kizárja a háború bármely fajtáját. A többi európai ország számára is lehetőséget adott a csatlakozásra, ezzel a gazdasági egyesülés reális alapjait is megteremtette.

-           EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (1951 - ESZAK): Jean Monnet francia tervezési biztos dolgozta ki, azzal a célkitűzéssel, hogy közös piacot teremtsen a szén- és az acélszektor számára, valamint az alapanyagokra, és a belőlük gyártott termékekre vonatkozó közös ellenőrzést, tervezést és értékesítést tegyen lehetővé. Ezzel elhárulna Franciaország németek általi állítólagos fenyegetettsége, ugyanakkor Párizs is ellenőrizhetné a német széntartalékok felhasználását. A szerződés alapító tagjai (a hatok): Németország, Franciaország, Olaszország és a BeNeLux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg). Az Európai Szén- és Acélközösség megteremtéséről aláírt szerződés Montánunió néven vonult be a történelembe. A Montánunióban valósult meg először az az intézményi modell, amely felépítését tekintve napjainkban is jellemző az Európai Unióra. Itt már szerepelnek az alábbi szervek: a Főtanács (ma Bizottság), a Tanács (ma Miniszteri Tanács), a Közgyűlés (ma Európai Parlament), és a Bíróság.

-           A RÓMAI SZERZŐDÉSEK (1955 - RSZ): Az ESZAK külügyminisztereinek 1955. június 1-jén és 2-án Messinában tartott értekezletén elhatározták, hogy további két területen folytatnak integrációs tárgyalásokat, ehhez Paul-Henri Spaak belga politikusról elnevezett Spaak-jelentés szolgáltatta az eszmei alapot.

o          A Montánuniót megalkotó államok 1957-ben állapodtak meg Rómában az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról, ami már nem csak a szén és acélpiacra, de a gazdaság más területeire is kiterjedt. Ennek keretében az ESZAK tagállamai vámunió kialakítását tervezték, amelyben az egymás közötti kereskedelmi akadályok megszűnnének és közös külső vám kerülne bevezetésre.

o          A másik terület az atomenergia-ipar kiépítése és fejlesztése. Ezt az Euratom volt hivatott szolgálni, melynek feladatai közé tartozott még a szükséges nyersanyagellátás biztosítása, azzal a kikötéssel, hogy az atomhasadás kizárólag békés célokra használható fel.

o          Az RSZ a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosításával, valamint a különféle politikai elképzelések ehhez szükséges egyeztetésével egy közös piac kialakítását is előirányozta. Ennek a folyamatnak eredményeként az 1965. április 8-i Egyesülési Szerződés megkötésével létrejött az Európai Közösség (EK), amely 1967. július 1-jén lépett hatályba.

o          Az ESZAK, EGK és az Euratom fúziójával megalakult EK - Európai Közösség - az intézményeket egyetlen szervezeti rendszerré vonta össze.

 

I. 2. A Bővítési folyamatok, út az Unió felé:

-           Az első bővítés: A hatok sikere arra ösztönözte Dániát, Írországot és az Egyesült Királyságot, hogy csatlakozási kérelmeiket benyújtsák. Nehéz tárgyalások következtek, melynek során De Gaulle tábornok elnöksége alatt Párizs kétszer is élt vétó jogával (1961-ben és 1967-ben Nagy-Britanniával szemben). De Gaulle utódja Georges Pompidou idején rugalmasabbnak bizonyult a francia kormány, így a négy országgal (Írország, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia) 1970. június 30-tól folytatott tagfelvételi tárgyalások 1972. január 22-én a csatlakozási szerződések aláírásával értek véget. A csatlakozni kívánók közt egyedüliként Norvégia utasította el az EK tagságot, a másik három országban megtartott népszavazáson a csatlakozás támogatói kerekedtek felül.

-           A déli bővítés: Az EK déli irányú bővítése Görögország 1981-es, majd Spanyolország és Portugália felvételével valósult meg. A két ibériai ország csatlakozásának a diktatúra megszűntetése és a demokratikus rendszerek megteremtése volt a feltétele. Spanyolországgal és Portugáliával 1986. január 1-jével ratifikálták a csatlakozási szerződést, s ekkor két olyan ország csatlakozott, amelynek számos térsége messze elmaradt EK gazdasági fejlettségétől, ezért a bővítés méginkább szükségessé tette, hogy az EK-n belül tapasztalható gazdasági, fejlettségbeli különbségeket csökkentsék.

-           Az Egységes Európai Okmány (1987): Már a milánói csúcsértekezlet (1985. június 28-29.) előtt kibontakozni látszott a Helmut Kohl (német elnök) és Francois Mitterrand (francia elnök) által összehangolt, Európát a jövőben mozgató német-francia („motor”) együttműködés. Ennek szellemében bejelentették: akkor is készek az európai politikai egyesülés útját járni, ha nem kapják meg valamennyi EK-tagállam támogatását. Az 1987. július 1-jén életbe lépett Egységes Európai Okmány ezt támasztotta alá. Az okmány tulajdonképpen a Római Szerződések kiegészítéseit, módosításait tartalmazza, kinyilvánítja a pénzügyi unió létrehozásának szándékát.

-           A Maastrichti Szerződés (1992): Az EK állam- és kormányfői 1992. február 7-én Hollandiában írták alá az Európai Unió szerződését, ami célkitűzéseiben már nemcsak gazdasági egyesülést, hanem politikai uniót is jelentett. A gazdasági és pénzügyi unió működésének érdekében a tagállamok ezekben a kérdésekben átruházzák a döntést az unió intézményeire. Jelentős volt még az európai állampolgárságot és a közös kül- és biztonságpolitikát is tartalmazó nagyszabású program kialakítása is.

-           Az Amszterdami Szerződés (1996): A Maastrchti Szerződés tartalmának felülvizsgálatára és az Unió politikájának megerősítésére 1996-ban került sor. A szerződés fontos célkitűzése az emberi jogok védelme és a külpolitika hatékonyabbá tétele volt. Jelentős még az EUROPOL megalapítása és a schengeni egyezmény, amivel megszüntették a tagállamok belső határainak ellenőrzését. A menekültügyet és a bevándorlási politikát a közösségi politika szintjére emelték.

-           További bővítések (1995): 1995. január 1-jén újabb három ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozásával az EU elnyerte mai formáját és kialakult a Tizenötök Uniója (Németország, Franciaország, BeNeLux országok, Olaszország, Görögország., Spanyolország, Portugália, Ausztria, Svédország, Finnország, Nagy-Britannia, Írország, Dánia). Az újonnan csatlakozott országok nemzeti és kulturális vonásaikkal is gazdagították az Uniót.

-           Bővítések 2002-ben: (a teljes jogú tagsági tárgyalások kezdete: 1998. ápr. 1.): Ciprus, Csehország, Magyarország, Lettország, Észtország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia.

-           Keleti bővítés: 2007. január 1-jén Bulgária és Románia, miután 2005. április 25-én aláírták a csatlakozási szerződést, az Európai Unió teljes jogú tagjává váltak.

-           További jelöltek: Horvátország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, folynak a tárgyalások. Nem esélytelen, hogy a 2009-es EP-választásokon Horvátország tagként vehet részt. Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban azonban jelentős ellenállás van Törökország tagságával szemben. Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17. óta, azonban a csatlakozási tárgyalásokat nem indították meg, mivel az ország még nem tudta teljesíteni a koppenhágai kritériumokat. A Balkán-félsziget nyugati részének integrációjára jelenleg kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió, ezért társulási tárgyalásokat kezdtek Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Albániával.

-           Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svalbard, Svájc és a Vatikán nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval.

-           Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai Svájc kivételével az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei, ezek az országok részesei a közös piacnak.

-           Az Európai Unió 1975 óta együttműködik 77 egykori gyarmati országgal az afrikai, karib és csendes-óceáni régióból az ACP program keretében.

 

II. Az Európai Unió szabadságelvei:

-           Az áruk szabad áramlásának szabályozásakor azon a kettősségen kellett úrrá lenni, hogy egyfelől biztosítani kellett az egyenlő értékesítési feltételeket valamennyi tagállam bármely vállalata számára egymás piacain, másfelől viszont nem foszthatták meg a tagországokat sem azon joguktól, hogy biztonsági, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy etikai megfontolásból valamely terméket mégiscsak kizárhassanak a belföldi forgalomból.

-           A tőke szabad áramlásának alapelve, hogy minden unióbeli természetes vagy jogi személyhez kötődő tőkemozgás korlátozása vagy a diszkrimináció bármely formája tilos. Nem csupán az EU-országok egymás közötti viszonylatában, hanem elvben harmadik ország felé is érvényes. Megvalósulása több lépcsőben következett be. 1960-as irányelv a hosszú távú tőkemozgás, 1962-es második irányelv értékpapírok piacára, 1986-ban elfogadott harmadik a hosszú távú tőkemozgás felszabadítását. A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet.

-           A szolgáltatások szabadságáról intézkedő tetemes joganyagrész súlyát mutatja, hogy szakértők szerint jelenleg az EU-ban megtermelt társadalmi össztermék mintegy 60 százaléka alapvetően a szolgáltatási szektorból származik, és voltaképpen valamennyi gazdasági ágat átszövi. A lényeg itt is, hogy valamennyi EU-beli szolgáltató az őt befogadó tagállamok bármelyikében, megkülönböztetés nélkül, a helyi szolgáltatókkal megegyező elbánásban kell, hogy részesüljön. A legérzékenyebbnek számító pénzügyi, biztosítási, befektetési és bankszektorokban a liberalizálást csak az egységes piac 1993-as megteremtése után tudták kiteljesíteni.

-           A személyek szabad mozgásánál is több fokozaton keresztül valósult meg. Elsőre a munkaerő szabad áramlására vonatkozó jogszabályok születtek meg 1968-ban, amit 1974-ben követett a vállalkozók akadálytalan mozgását szavatoló EU-rendelkezés. 1990-ben a diákokra, nyugdíjasokra és a magukat eltartókra vonatkozó jogszabályokat alkották meg. Mindez 1993-ban vált hatályossá, elvezetve ahhoz, a ma is létező helyzethez, hogy valamennyi EU-állampolgár formalitások nélkül lépheti át a tagországok közötti országhatárt, majd ezt követően a fenti jogcímek bármelyike alapján ott tartósan meg is telepedhet. Valamennyiük jogosult az adott ország állampolgárait megillető szociális rendszer szolgáltatásaira is.  Mindez persze feltételezi egyebek között a diplomák és a szakképzettségek kölcsönös elismerését is, aminek nagy része mára már megvalósult, de érvényesülése még nem feltétlen tekinthető minden esetben automatikusnak.

 

III. Az Európai Unió közös politikája:

-           A Közös Agrárpolitika (KAP): Céljai: a mezőgazdasági termelékenység emelése, a megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságban dolgozók számára, az agrárpiacok stabilizálása, a termelők és fogyasztók védelme, az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása, a fogyasztói igények méltányos árú kielégítés, az európai családbirtok-szerkezet megőrzése, a vidéki népesség megtartása, vidékfejlesztés.

-           Az EU pénzügyi alapjai: Az Unió költségvetésének legjelentősebb kiadási tételét (50%) a Közös Mezőgazdasági Politika finanszírozása jelenti Az Unió költségvetésének mintegy 30 %-át teszi ki  a közös struktúra és regionális fejlesztési politika pénzügyi háttere a Strukturális Alapokon és a Kohéziós Alapokon keresztül. Strukturális Alapok: A fejlődésben elmaradt területek felzárkóztatását és gazdasági növekedési pályára állítását célozza meg. A Strukturális Alapon belül több elkülönült alap működik:

a, Európai Szociális Alap: a munkaerő szabad áramlása, nők és férfiak egyenlő bérezése, munkanélküliség csökkentése.

b, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap: ez az Alap a mezőgazdasági területeken történő fejlesztéseket támogatja.

c, Európai Regionális Fejlesztési Alap: A gazdasági recesszió, a világkereskedelmi, a gazdasági lassulás és a pénzügyi válság megelőzésének, mérséklésének céljából jött létre.

d, Kohéziós Alap: Célja, hogy azokat az országokat, melyekben az egy főre jutó GNP nem haladja meg az EU átlagának 90%-át és rendelkeznek megfelelő konvergencia-programmal, hozzásegítse a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) feltételeinek teljesítéséhez.

-           Az EU közös kül- és biztonságpolitikája: Célja: az Unió közös érdekeinek, értékeinek és függetlenségének megőrzése, a nemzetközi együttműködés elősegítése, a béke megőrzése és a biztonság megerősítése, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok biztosítása, a demokrácia, a jogállamiság fejlesztése.

-           A bel- és igazságügyi együttműködés: vízumpolitika, külső határellenőrzés, menekültügyi és bevándorlási politika, a schengeni együttműködés, a kábítószer elleni küzdelem, rendőrségi és büntetőjogi igazságügyi együttműködés.

 

III. Elhelyezkedés, munkavállalási lehetőségek az EU-ban:

III. 1. Az EU-s munkavállalás, mint opció:

-           Az EU tagállamok kialakítottak a fiatal munkavállalók részére egy speciális rendszert, amelyet a fiatal munkavállalók cseréjének neveztek el, s amely struktúrájában kötődik a nemzeti munkaerő-közvetítési rendszerhez és a nemzeti politikákhoz, de európai szintű kötelezettségeket is tartalmaz. A tagállamok vállalták, hogy létrehoznak egy ún. Nemzeti Tanácsadó Bizottságot, amely a munkaadók és a fiatalok képviselőiből áll, és folyamatosan egyeztet a kormány képviselőivel arról, hogy a gazdaság különböző szektoraiban milyen a fiatal munkavállalók helyzete, milyen ösztöndíjak érhetőek el számukra, és milyen problémák merülhetnek fel. A tagállamok képviselői pedig rendszeresen találkoznak az Európai Bizottság képviselőivel, tájékoztatják őket a fiatalok által betölthető állásajánlatokról, képzési és egyéb lehetőségekről, a csere keretein belül segítenek, és lehetőséget biztosítanak a már alapfokú végzettséggel rendelkező 18-30 éves pályakezdőknek vagy fiatal munkavállalóknak, hogy minél hatékonyabban tudjanak elhelyezkedni egy másik tagállamban.

-           A munkavállalók egyik legmobilabb rétegét a fiatal munkavállalók alkotják. Nekik még kevesebb a kötöttségük, nincs számottevő egzisztenciájuk, nem veszi még őket körül a munkavégzésükkel összefüggő informális háló, és a képzettségükkel kapcsolatban szerzett gyakorlat sem készteti még őket egy meghatározott szakterületen való maradásra. Ezért nagyon fontos, hogy az amúgy a vándorlásra leginkább ösztönözhető fiatal munkavállalói rétegekhez kiemelten is eljussanak más tagállamok állásajánlatai, őket szakértők bátorítsák az elsajátított ismereteik leghatékonyabb kihasználására egy másik EU- vagy EGT-tagállamban.

 

III. 2. Az Internet adta Uniós álláslehetőségek:

-           A fiatal diplomás munkavállalóknak több lehetősége is nyílik arra, hogy az Interneten keresztül állásokat keressenek, és az Unióban való munkavállalás lehetőségeiről tájékozódjanak.

-           Azonban – rövid böngészés után – mindjárt szembetűnik, hogy nem minden EU tagállamban lehet korlátlanul munkát vállalni. A Külügyminisztérium Internetes címén (www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal) és az EU tagországok honlapján részletes tájékoztató olvasható az átmeneti munkaerőpiaci korlátozásról. Ebből kiderül, hogy három régi tagországban, így Svédországban, Írországban valamint az Egyesült Királyságban már a 2004. év május elsejei csatlakozást követően szabadon vállalhattak munkát az új tagországok állampolgárai. A tájékoztató ugyanakkor megjegyzi, hogy Írországban a nem járulék alapú szociális járadékokat, segélyeket csak bizonyos idejű ott-tartózkodás alapján lehet igénybe venni. Az Egyesült Királyságban a munkát vállalóknak be kell jegyeztetniük magukat, megadva munkáltatójuk nevét és a munkavégzés jellegét, helyét. Erről igazolást állítanak ki a brit hatóságok.

-           A fennmaradó 12 régi tagországból több ugyan fenntartotta a munkaerőpiaci korlátozást, de könnyítéseket is bevezetett. Így például Dánia bizonyos esetekben könnyített eljárásban adja ki a munkavállalási engedélyt. Ez akkor lehetséges, ha a munkafeltételeket kollektív szerződés szabályozza, vagy a munkavállaló a preferált szakmák egyikének képviselője. Egyes foglalkozásoknál Hollandia is gyorsított eljárással adja ki a munkavállalási engedélyt. Olaszország az új tagállamokból érkezőkre 20.000 munkavállalóra vonatkozó kvótát állapított meg, ilyen létszámig szintén könnyítve, a munkaerőpiaci viszonyok mérlegelése nélkül bocsátják ki a munkavállalási hozzájárulást. Finnország a szezonális munkavállalást, valamint a nappali tagozatos diákok tanulás közbeni munkavállalását teszi engedélymentessé.

-           Németország és Ausztria továbbra is lehetőséget ad a korábbi kétoldalú egyezményekben szereplő kvóták szerinti munkavállalásra. Nem EU-s, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaként, Norvégia ugyancsak könnyített munkaerőpiaci szabályozást alkalmaz. A teljes munkaidős foglalkoztatás, a norvég bértarifák és munkafeltételek esetén könnyített eljárásban adja ki a munkavállalási engedélyt.

-           Amennyiben az első két átmeneti év lejárta, tehát 2006. április 30-ig nem jelzi majd az adott régi tagállam, hogy továbbra is fenn akarja tartani a szabad munkavállalás korlátozását, akkor automatikusan a szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe. A korlátozásokat további három, valamint kellő munkaerőpiaci indokok alapján újabb két évig lehet fenntartani.

-           Az új EU tagállamok állampolgárai 2004. május elsejétől ugyanakkor vízummentesen utazhatnak be valamennyi EGT tagállamba három hónapot meghaladó tartózkodási cél esetén is. Ilyenkor elegendő a beutazás után az adott ország idegenrendészeti hatóságánál kérni a tartózkodási engedélyt, amelyet jövedelemszerzési tevékenység esetén az EGT állampolgároknak és családtagjaiknak általában öt évre adnak meg, majd automatikusan hosszabbítható. Azok a tagállamok viszont, amelyek munkavállalási engedélyhez kötik az új tagállamokból érkezők munkavállalását, eltérhetnek a tartózkodási engedély kiadására vonatkozó közösségi jogtól, feltehetően a munkavállalási engedély időtartamának megfelelően adják majd ki ezeket az engedélyeket.

-           Az Unióban való munkavállalás lépései:

o          bármely EU-országban minden más tagállambeli állampolgár vállalhat munkát vagy alapíthat vállalkozást. Mindehhez még munkavállalási engedélyre sincs szükség.

o          Viszont, ha három hónapnál tovább kívánnak a választott EU-országban maradni, akkor tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk. Ehhez vagy egy munkaszerződést kell bemutatni, vagy pedig – vállalkozók esetében – igazolni kell, hogy az általuk üzletszerűen folytatandó tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. Az engedély megadása lényegében automatikus és általában öt évre szól, amelyet azonban (kérésre) automatikusan meghosszabbítanak. Nincs szükség tartózkodási engedélyre, ha a vállalt munka szezonális jellegű.

-           Miután tudomásul vettük azt, hogy mely országokban léptek életbe korlátozások, s melyekben nem, legcélszerűbb a www.allas.lap.hu oldalról elindulni, ahol a magyarországi állásajánlatokon kívül számos link foglalkozik a külföldi munkavállalással. Diplomások számára a „Diplomásoknak” alpont a leghasznosabb, ahol fel vannak tüntetve a legfrissebb, betöltetlen külföldi álláshelyek.

-           A legjobban használható portálnak az EURES Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (www.europa.eu.int/eures/home.jsp?lang=hu) tűnik, mert itt nemcsak álláshirdetéseket, hanem CV, azaz önéletrajz mintákat is találunk, valamint áttekinthetjük a munkavállalás által járó jogokat és kötelezettségeket. Az EURES portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és -partnerektől, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól származnak. Az említett szervezetek olyan állások meghirdetésére használják az EURES-t, melyekre a munkáltatók más európai országok munkavállalóit szeretnék felvenni. Az ilyen „EURES-állásokat” jelző kék zászló arra utal, hogy a munkáltató az adott állásra elsősorban más európai országokból érkező munkavállalókat keres. Az álláshirdetések a foglalkozások széles skáláját fedik le, és ezen belül állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Valamennyi álláshirdetés tájékoztatást nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan kell jelentkezni, és kivel kell kapcsolatba lépni. A kapcsolattartó személy lehet az EURES-tanácsadó, aki feldolgozza a jelentkezést, illetve más esetekben a munkáltatóval történő közvetlen kapcsolatfelvételre is lehetőség van. Az EURES-nél álláshirdetést megjelentetni kívánó munkáltatóknak mindössze a helyi foglalkoztatási hivatallal vagy a legközelebbi EURES-tanácsadóval kell felvenni a kapcsolatot. Ahhoz, hogy az álláskeresők és a munkáltatók jól megalapozott döntést tudjanak hozni a mobilitással kapcsolatban, gyakorlati, jogi és adminisztratív kérdésekben széleskörű információra van szükségük. Az EURES portál olyan tájékoztató eszközöket biztosít, amelyek segítséget és támogatást nyújtanak azok számára, akik azt fontolgatják, hogy külföldre költöznek, vagy külföldről érkezőket alkalmaznak. Az Élet- és munkakörülmények címszó alatt sokféle fontos témában talál részletes tájékoztatást az érdeklődő, mint például a szállás- és iskolakeresés, adófajták, a megélhetés költségei, egészség, szociális jogszabályok, a képzettségek megfeleltetése. A tájékozódás másik hasznos eleme, az EURES honlapján belül, a Munkaerőpiaccal Kapcsolatos Információk Adatbázisa, amely ország, régió és tevékenységi szektor szerinti bontásban tartalmaz információt az európai munkaerőpiac jelen alakulásaival kapcsolatban. Az összes EU tagállam, egy-egy külön menüpontban van feltüntetve, s hasonló módon, régiók szerint lebontva tájékozódhatunk, s vehetjük fel a kapcsolatot az adott ország EURES-tanácsadójával.

-           Szintén nagy segítség a Manpower (www.manpower.hu) oldala, hiszen a Manpower a világ egyik legnagyobb munkaerőkölcsönző és -közvetítő cége, amely elsőként nyitotta meg irodáit Magyarországon 1990-ben. Azóta folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, és további új irodákat létesít az egész ország területén. A cég ma már 61 országban 3900 irodával működik. Az első lépés: egy jelentkezési lap kitöltése, amellyel a munkakereső automatikusan bekerül a Manpower ingyenes adatbankjába. Az álláskereső által készített önéletrajz, majd egy személyes elbeszélgetés alapján állásajánlataik közül a cég kikeresi a legalkalmasabb területeket, tájékoztatást adnak a választott munkahely, a keresett munkakör jellemzőiről, megszervezik a személyes interjút a munkaerőt kereső cég képviselőjével. Az interjú eredményéről minden esetben visszajelzést adnak – ígéri a weblap. A Manpower is két típusú munkát tüntet fel: az állandó és az időszakos munkafajtát. Az állandó esetén egy hosszú távú munkát ígérnek, míg az időszakoson a következőt értik: egy-két naptól több hétig vagy hónapig terjedő munkalehetőséget biztosítanak. Ez esetben a Manpower dolgozójává válik a munkakereső az adott időszakra, és a Manpowert megbízó cégnél fog dolgozni. Egy sikeresen elvégzett megbízás esélyt ad a munkavállalónak a következőre, amely által megtanul könnyen beilleszkedni egy új csapatba. A Manpower nemcsak az Unióba, hanem a világ számos részére (Amerika, Ázsia, Ausztrália) is közvetít munkaerőt, s a weboldalon hasznos információk, minták találhatók az önéletrajz, a motivációs levél elkészítéséről, és az állásinterjún kívánatos viselkedésről is.

-           Az Euwork Employment Agency (www.euwork.hu) magyar nyelven is elérhető portálja is jó kiindulópont lehet. A cég a következőket ajánlja: a munkavállaló regisztrációja; adatbázis-kezelés; helyet biztosítanak honlapukon, hogy az érdeklődő külföldi cégek könnyen rátaláljanak a munkakeresőre; a munkakereső adatait angolul is felteszik a honlapra; felkutatják azokat az álláslehetőségeket, amelyek az adott személy végzettségének leginkább megfelelnek; információt nyújtanak a cégekről; az interjúztatást már Magyarországon elvégzik – az Euwork költségére –; megszervezik a legolcsóbb kiutazási lehetőséget. Az Euwork telepített képviselője a magyar munkakeresőt a választott országban fogadja; s segíti a beilleszkedésben, közlekedésben, boldogulásban az idegen környezetben. A cég munkaközvetítői szolgáltatása ingyenes, regisztrációs díj nincs. De a magyar munkavállaló önéletrajzának angolra fordítását, az utazás költségét, a külföldi szállás díját a munkavállalónak kell állnia.

-           Akadnak olyak cégek, amelyek kifejezetten csak egy-egy EU országba való munkaközvetítéssel foglalkoznak: például a Pongracz Personnel Limited (www.pongracz-personnel.co.uk/hu.html) a Nagy Britanniába történő munkaközvetítést vállalja. De a cégek nagytöbbsége az összes EU-s tagállamba közvetít munkaerőt, s honlapukon részletes, jól használható, aktuális ajánlatokat, információkat találhatunk (pl. www.internship.hu, www.eujobinfo.hu). Az EU-s országok munkaközvetítőinek honlapjait pedig leginkább a http://kulfoldimunka.lap.hu – n keresztül érhetjük el. De mivel a magyar munkaközvetítők adatbázisa is igen friss, ezért érdemes először magyar munkaerőközvetítő cégen keresztül elkezdeni az álláskeresést.

-           Az Interneten való böngészésből kitűnik, hogy általánosságban elmondható: egyes magyar munkaközvetítő cégeknél regisztrációs díj van, melynek értéke 4.000-5.000 Ft lehet. Léteznek olyan cégek, amelyek ezért a díjért címeket adnak az álláskeresőnek, addig, amíg nem talál magának megfelelő munkát. A nagyobb munkaerőközvetítő cégeknél (pl. EURES, Manpower) viszont nincs regisztrációs díj – bár egyéb költségek nyilván itt is akadnak –, de igen megbízhatónak tűnnek ezen cégek ajánlatai, elképzelései.

 

IV. Összegzés:

-           Az európai egyesülés eddigi, Nyugat-Európára szorítkozó történései lényegében már a kezdetektől fogva egy jövendőbeli „Összeurópa” vízióját hordozták magukban. Kialakulót egy olyan Európa, melyben a belső határok megszűntek, ahol a vélemények, a tőke és a szolgáltatások szabadon áramolhatnak, ahol minden félelemmel ellentétben az európai uniós tagság kiegészíti, de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.

-           az Internet igencsak megkönnyíti a magyar álláskeresők dolgát. Azonban az kétségtelen, hogy az EU-s országok honlapjai többnyire angol, német, francia nyelven érhetőek el, tehát középszintű nyelvismeretre van szükség ezek áttekintésére. Megjegyzendő még az is, hogy Magyarország „hiába” EU-s tagállam, számos engedély (pl. foglalkoztatási, munkavállalási, tartózkodási) szükségeltetik az állás betöltéséhez. Egy viszont biztosnak tűnik: az egyenlő lehetőség nem csupán szlogen, hiszen minden EU polgárt – így a magyarokat is – ugyanazon munkáért ugyanazon bér illet meg, s ennek reményében, a fentebb felvázolt procedúrák elvégzése talán könnyebbé válhat.

 

 

 

V. Az EU intézményrendszere – táblázatos összefoglaló:

 

            SZÉKHELY  FELÉPÍTÉS   MIÓTA          FELADATA  SZAVAZÁS

Európai Bizottság       Brüsszel          Biztosok Kollégiuma

(20 fő);

23 000 eurokrata        1952 óta          kizárólagos kezdeményezési jog; döntés-előkészítés            egyszerű többség

Európai Unió Tanácsa            Brüsszel          Miniszterek Tanácsa (adott témáért felelős miniszterek) + COREPER + munkacsoportok;        1952 óta          elsődleges, de nem kizárólagos jogalkotó szerv        egyszerű/ minősített többség/ egyhangú döntés

                        Európai Tanács           1974; 1987      stratégiai kérdésekben dönt, de nincs jogalkotói jogköre

Európai Parlament      Strasbourg (Brüsszel) 626 képviselő  1952-62: Közgyűlés   önigazgatási jog; normatív hatáskör; politikai ellenőrző szerep; költségvetés meghatározása; jogérvényesítő szerep; társ-döntéshozó; 1970: költségvetési hatáskör; 1979: közvetlen választás

Európai Bíróság          Luxemburg     15 fő   1952 óta          alapító okmányok értelmezése; alkotmányosság biztosítása; döntés vitás kérdésekben; véleményez

Gazdsági és Szociális Bizottság        Brüsszel          222 fő 1958 óta                    

Számvevőszék            Luxemburg     15 fő   1977    kiadások és bevételek ellenőrzése; pénzügyek kezelése megfelelő-e, kiadások elérték-e céljukat

Európai Régiók Bizottsága    Brüsszel          222 fő 1993    kérdések megoldása helyi és regionális szervek bevonásával

Európai Beruházási Bank       Luxemburg                 1958 óta          integrációs feladatokhoz forrást nyújt

VI. Érdekésségek:

 

VI.1.Az EU jelképei:

o          zászló: a kék alapon 12 csillag kör alakú elrendezéssel

o          himnusz: az Örömóda, Beethoven IX. szimfóniája 4. tételének bevezető része

o          ünnep: máj. 9. - Európa Nap

o          egységes valuta: Euró, váltópénze az Euró cent (1 Euró= 100 Euró cent)

 

VI.2. Fontosabb rövidítések:

CAP: Common Agricultural Policy - Közös Agrárpolitika (KAP)

CCT: Common Custom Tariff - Közös Vámtarifa

COPA: Committee of Agricultural Organization in the European Community - Mezőgazdasági Szervezetek Bizottsága az Európai Közösségben

EBRD: European Bank for Reconstruction and Development - Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

EC: European Community/Communities - Európai Közösség(ek)

ECB: European Central Bank - Európai Központi Bank

ECU: European Currency Unit - Európai valutaegység

ECSC: European Coal and Steal Community - Európai Szén- és Acélközösség

EDF: European Development Fund - Európai Fejlesztési Alap

EEC-EGK: European Economic Community - Európai Gazdasági Közösség

EFTA: European Free Trade Association - Európai Szabadkereskedelmi Társulás

EP: European Parliament - Európai Parlament

EU: European Union - Európai Unió

EUREKA: European Research Coordination Agency - Európai Kutatási Koordinációs Ügynökség

EUROPOL: European Police - Európai Központi Bűnügyi Rendőrség

EUROSTAT: European Statistical Office - Európai Statisztikai Hivatal

GATT: General Agreement of Trade and Tariff - Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Megállapodás

GDP: Gross Domestic Product - Bruttó hazai termék

GNP: Gross National Product - Bruttó nemzeti termék

IBRD: International Bank for Reconstruction and Development - Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

IMF: International Monetary Fund - Nemzetközi Valuta Alap

LEONARDO: Educational program - Oktatási program

MEP: Member of European Parliament - Európai Parlament képviselője

PHARE: Poland and Hungary: Assistance for Economic Restructuring - Lengyel- és Magyarország: Segítség a Gazdasági Rekonstrukcióhoz

SIS: Schengen Information System - Schengeni Információs Rendszer

VAT: Value added tax - Általános forgalmi adó

WTO: World Trade Organization - Világkereskedelmi Szervezet

 

VII. Ajánlott irodalom:

 

•          Európai kislexikon (Az Európai Unió és Magyarország). Bp., 1999.

•          Kengyel Ákos: Az Európai Unió regionális politikája. Bp., 2002.

•          Kiss Éva: Az Európai Unió társadalomföldrajza. Bp., 2003.

•          Losoncz Miklós: Az Európai Unió - Rómától Budapestig. Tatabánya, 2006.

•          Németh István: Európa-tervek 1300-1945. Bp., 2001.

•          Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana. Bp., 1998.

 

VIII. Munkavállaláshoz használható linkek:

 

o          www.allas.lap.hu

o          www.eu.hu

o          http://www.euh.gov.hu/doku.htm

o          www.euvonal.hu

o          http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal

o          http://kulfoldimunka.lap.hu

o          http://www.europa.eu.int

o          www.manpower.hu

o          http://www.euwork.hu/

o          http://kulfoldimunka.lap.hu