I. Az üzleti vállalkozás:

Az üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja, létének értelme, fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. Fogyasztói igénynek az olyan igényt nevezzük, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni.
Üzleti vállalkozás, ha:
- a szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában.
- a vállalkozás profitorientált, vagyis a szervezet hosszú távon nyereségesen működik.
- a profitszerzés feltétele a kockázatvállalás.
- üzleti vállalkozásról csak akkor beszélhetünk, ha a szervezet valóságos piacon működik.
A vállalkozás küldetésénél fontos az „ars poeticát” megfogalmazni, azaz:
- Mi a vállalat működési köre?
- Milyen belső működési elveket fogalmaz meg saját részére?
- Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett személyekkel, csoportokkal?

II. A vállalkozások fajtái:

A vállalkozásoknak különböző fajtái alakultak ki, aszerint:
- Milyenek a társulással járó feltételek, következmények?
- Milyen a társasági tevékenység jellege?
- Milyen az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége?
- Milyenek a felelősségi viszonyok?

Alapfogalmak:
Gazdasági társaságok: Olyan különböző formájú társas vállalkozások gyűjtőneve, amelyek meghatározott gazdasági tevékenységet végeznek eredmény elérése céljából. Ezt, mint a gazdasági élet önálló jogalanyai teszik. Az ehhez szükséges tőkevagyont tagjai adják össze pénz és egyéb formában. Ez fedezetül szolgál a társaság vállalt kötelezettségeiért, illetve eredményével a társaságot és tagjait közvetlenül szolgálja.
A nyereségen és a veszteségen a tagok a társaság által meghatározott módon és arányában osztoznak.
Gazdasági társaságot alapíthat:
- külföldi, természetes jogi személy,
- gazdasági társaságok,
- egyéb szervezetek
A gazdasági társaság lehet:
- zárt alapítású, és működésű,
- nyílt alapítású, és működésű
Természetes személy:
a valódi tulajdonos rendszerint saját személyes tulajdonát képező pénzt fektet a vállalkozásba.
Az intézményi személy:
az intézményi tulajdonosok közös jellemzője, hogy képviselőik útján vesznek részt a vállalatok irányításában, befolyásuk mértékét és módját a vállalkozás jogi státusa ill. a tulajdonrész határozza meg.
A vállalkozások választható jogi formái (törvények szabályozzák):
- egyéni vállalkozás
- szövetkezet
- gazdasági társaság

Jogi személyiség:
Olyan önálló szervezet, amelyet az állam is annak ismer el. A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy ezek a társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez kötődnek. A jogi személyiségű cégek előnye, hogy a tulajdonosok felelősségvállalása korlátozott, míg az önálló jogi személyiséggel nem rendelkezőké korlátlan (kivéve: a betéti társaság kültagja). Önálló nyilvántartással, elszámolással, könyvvezetési kötelezettséggel rendelkezik. Önálló képviselője van. Személyi felelős áll az élén. Állandó vagy tartós célra létesül valamilyen tevékenység folytatására. A társaság létrehozását a működési alapdokumentum elfogadása után 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. Amíg a cégbíróság jóváhagyja a megalakulást, addig a társaság előtársaságként működik. Az ügyleteket tükröző dokumentumokra feltüntetik, hogy „bejegyzés alatt”, így az ügyfél tudja, hogy egy alakuló társaságról van szó.

Fajták:
Jogi személyiség alapján:
- önálló jogi személyű vállalkozások. Ezek az alábbiak:
o közös vállalat (KV)
o korlátolt felelősségű társaság (KFT): tagjai csak a bevitt törzsbetétjük erejéig felelnek a társaság tartozásaiért. A KFT előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alapítható. A tagok kötelezettsége a KFT-vel szemben csak törzsbetéteinek szolgáltatásaira, a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra és szolgáltatásra terjed ki. A KFT kötelezettségeiért a tagot nem terheli felelősség. Alapításához legalább 2 személy szükséges. Csak zártkörűen alapítható. Megalakulása társasági szerződéssel történik.
o részvénytársaság (RT): A részvénytársaságok a fejlett piacgazdaság leginkább összetett, a piacgazdaság valamennyi fontos jellemzőjét tükröző vállalatformái. A társaság személytelen, a tulajdonosok kiléte jogilag közömbös. Az RT tőkeegyesítő társasági forma, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Tagjai a részvényesek, akiknek kötelezettsége a társasággal szemben saját részvényük névértékéig, vagy kibocsátási értékéig terjed. A társaság kötelezettségeiért ezen túl semmilyen anyagi felelősséggel nem tartoznak. Zártkörű alapítás: ha az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik be és vásárolják meg. Nyilvános alapítás: ha részvényjegyzés útján történik, az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon.
- jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások. Ezek az alábbiak:
o egyéni vállalkozások: Egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Ezek rendszerint kisvállalkozások, amelyeknek fontos szerepük van a piacgazdaságok vállalatszerkezetében.
o közkereseti társaságok (KKT): valamennyi tag korlátlanul és egyetemlegesen felel a társasággal szembeni követelésért. Olyan társaság, amelyben a tagok társasági szerződéssel meghatározva arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen és haszonszerzés céljából. A társaságnak természetes és jogi személy tagjai lehetnek, de a társaság maga nem jogi személy.
o betéti társaságok (BT): legalább egy tagjának a felelőssége korlátlan. Társasági szerződéssel jön létre, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytatnak. Tagjai közül legalább 1 beltag, akinek felelőssége a társaság ügyeiért korlátlan. Ha többen vannak beltagok, akkor felelősségük egyetemleges is. A társaság működéséhez legalább 1 kültag kell, aki csak vagyoni betétje erejéig visel felelősséget a társaság kötelezettségeiért.

III. Az egyéni vállalkozások főbb jellemzői

- Alapíthatja: aki cselekvőképes, aki belföldi és állandó lakhellyel rendelkezik (külföldi személy esetén: lakhatási engedéllyel), az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy, vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.
- Az egyéni vállalkozás és vállalkozó személyileg és tulajdonilag ugyanaz.
- A magánszemély saját vagyonából képzett tőkével működik, amely nem válik el személyes tulajdonú vagyonától.
- Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel, ezért az egyéni vállalkozó nem lehet korlátlan felelősséggel tagja gazdasági társaságnak.
- Az egyéni vállalkozás nincs engedélyhez kötve, csupán bejelentési kötelezettséghez, amely az arra rendszeresített formanyomtatványon tehető meg.
- A vállalkozói igazolványt az illetékes közigazgatási szakszerv adja ki.
- Ha a magánszemély olyan tevékenységet kíván folytatni, amely külön hatósági engedélyhez kötött, akkor azt meg kell szerezni.
- Szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az egyéni vállalkozónak, vagy bármely alkalmazottjának rendelkeznie kell a szükséges szakképesítéssel.
- Minden egyéni vállalkozónak csak egy vállalkozói igazolványa és vállalkozása lehet, de bármennyi telephellyel rendelkezhet.
- A vállalkozói igazolvány tartalma: a vállalat székhelyének megnevezése; a vállalkozó neve, tevékenységi köre; az igazolvány kiadásának kelte
- Mezőgazdasági tevékenységekhez és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokhoz nem szükséges vállalkozói igazolvány.
- Ha az egyéni vállalkozó bejegyezteti magát a cégbíróságon, akkor onnan kezdve egyéni cégként folytatja tevékenységét.
- Az egyéni vállalkozó köteles személyesen is részt venni a vállalkozása tevékenységében.
- A tevékenységet a működési területen, cégtáblán kell jelezni.
- Az egyéni vállalkozó működése idején a törvényességi felügyelő szerve a helyi önkormányzat illetékes szakigazgatási szerve vagy jegyzője.
- A magánszemély egyéni vállalkozó nem vonható csődeljárás és felszámolási eljárás alá.
- Az egyéni vállalkozó korlátozás nélkül akárhány főt foglalkoztathat.
- Az egyéni vállalkozó átalakulhat egyszemélyes KFT-vé, vagy egyszemélyes RT-vé, ha ennek feltételeivel rendelkezik.
- Az egyéni vállalkozókra az Egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. tv. vonatkozik.
- Az egyéni vállalkozás megszűnése:
o a vállalkozó visszaadja vállalkozói igazolványát,
o az igazolványt az illetékes önkormányzat visszavonja.
- Az igazolvány visszavonása kötelező, ha:
o a vállalkozó nem teljesíti adókötelezettségét,
o a vállalkozó nem teljesíti TB járulék fizetési kötelezettségét
o a vállalkozó elveszti cselekvőképességét, vagy meghal
o az igazolvány megszerzését kizáró valamely ok bekövetkezik.
o Halál esetén a vállalkozás folytatható, ha a jogutód az egyéni vállalkozó törvényben meghatározott feltételekkel rendelkezik, illetve jogszabályilag meghatározott időn belül azokat megszerzi.

IV. A gazdasági társaságok főbb jellemzői:

- Alapvető jellemzőjük, hogy: jogalanyok, azaz cégnevük alatt jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek. Tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak, perelhetőek.
- Magyarországon hatféle gazdasági társaság alapítható: közkereseti-, betéti, korlátolt felelősségű, részvénytársaság, egyesülés és közös vállalat.
- A törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
- A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
- A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői: igazgatók, ügyvezetők, igazgatósági tagok.
- Magyarországon a választható formák szabályait a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. írja elő.

V. A vállalkozásalapítás menete, ügyintézés:

- Mindenekelőtt el kell készíteni a társasági szerződést ill. az alapszabályzatot. Alapvető fontosságú a cég elnevezése is.
- A cégnév három fő részből áll: vezérnévből, alaptevékenység megnevezéséből és a jogi forma megjelöléséből. (Pl. Takács és társa vagyonkezelő BT., röviden Takács és tsa. BT.)
- Három alapvető elvet kell betartani:
o cégkizárólagosság elve: a cég nevének egyértelműen különböznie kell az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más cégek elnevezésétől. (az elv az egész ország területére kiterjed)
o cégvalódiság elve: az elnevezésből pontosan kiderüljön a cég alapvető tevé¬kenysége és formája. El kell kerülni a későbbi névváltoz¬tatást, mivel a bejára¬tott név önmagában is reklámértékű.
o cégszabatosság elve: azt jelenti, hogy a cégnév feleljen meg a magyar nyelv szabályainak. Rövidített nevet is használhatnak, de ezt le kell írni az alapító okiratban is.
- A cégalapítással kapcsolatos ügyintézés: társasági szerződés, alapszabály vagy alapító okirat: köziratok vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratok - aláírási címpéldány: közjegyző, hatósági engedély: nem minden esetben kell, adószám: KSH-szám, cégbíróság, bankszámlaszám, TB-törzsszám, pecsétek.

VI. A vállalkozások működéséhez szükséges alapvető adózási-pénzügyi ismeretek:

Az adózás:
- az egyéni vállalkozók számára az adótörvények általában több választási lehetőséget is biztosítanak
- a gazdasági társaságoknál az osztalékként kivett jövedelmet forrásadó terheli. A munkabérek után viszont a társaságnak különböző járulékokat és az érintett magánszemélynek SZJA-t, nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot is kell fizetnie. A kisebb társaságok tagjai ezért mérlegelhetik, hogy jövedelmüket munkabérként vagy inkább adózott nyereségből fizetett osztalékként vegyék-e ki.

Az adók főbb típusai:
- állami: SZJA, ÁFA, Forgalmi adó, Társasági adó, Kereskedelmi és játékadó
- önkormányzati: helyi adó, gépjárműadó
- vámhatóság: vám, vámkezelési díj, import után ÁFA és fogyasztási adó, külföldön nyilvántartott gépjárművek adója
- illetékhivatal: vagyonszerzési illeték, eljárási illeték
Ezeken belül, az SZJA rendszere a következő, jövedelemtípusok szerint:
- nem önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. munkaviszonyból, tiszteletdíjból)
- önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. szellemi tevékenység, mezőgazdasági kistermelő)
- ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem,
- takarékbetétekből, értékpapírokból származó jövedelem,
- kisösszegű és egyes más kifizetésekből származó jövedelem.

Az egyéni vállalkozók adózása:
- bevétel: a vállalkozói tevékenység keretében előállított termékek, nyújtott szolgáltatások forgalmi értéke, ha az saját célra került felhasználásra vagy az utóbb visszatérített adót.
- költségek: az anyag- és árubeszerzésre, szállításra kifizetett összeg, az alkalmazott munkabére és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, a segítő családtag részére kifizetett juttatás és annak társadalombiztosítási járuléka. A tevékenységgel összefüggő biztosítási díj, a pénzintézettől felvett üzleti hitelre visszafizetett összegre jutó kamat, a bevétel megszerzésével összefüggésben kifizetett adók és perköltségek, a tevékenység gyakorlásával összefüggésben felmerült utazás- és szállásköltség, a saját kötelezően fizetendő társadalombiztosítási járulék.
- adózás: a munkáltató által történő adó megállapítása előlegként megállapítása esetén a munkáltatónak az általa kifizetett rendszeres jövedelemből, az adott havi jövedelem tizenkétszerese után számított adó 1/12-ed részét kell levonnia – figyelembe véve az adókedvezményeket.

A társas vállalkozások adózása:
- A társasági adó: a társasági adókötelezettség feltétele, hogy az adó alany jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet folytasson.
- Az általános forgalmi adó: az adóalanyok csak a termékhez, vagy a szolgáltatáshoz saját maguk által hozzáadott érték után adóznak.
o Adóalany: az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, perelhet, gazdasági tevékenységet végezhet.
o Az adó mértéke: fő szabályként: 20 %.
o Tárgyi adómentesség: a postai szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás, a lakásszolgáltatás, közigazgatás, oktatás, humán egészségügyi szolgáltatás, sport- és szabadidős szolgáltatás – nem kell ÁFÁ-t felszámítani és fizetni, és adó sem vonható le.
- Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): a vállalkozások számára egy egyszerűbb adózási formát jelent.
o Az adó mértéke az összes megszerzett bevétel 15 %-a
o Helyettesíti a társasági adót, a magánszemélyek osztalékadóját és a személygépkocsi magánhasználat adóját.
o Az EVA választásának legegyszerűbb feltétele: az éves nettó árbevétel az előző két adóévben és várhatóan a tárgyévben nem haladhatja meg a 25 millió forintot.

VII. Alapvető pénzügyi definíciók, ismeretek a vállalkozások esetén:

- Tőkehiány: nem elegendő tőke – külső forrás szükséges. Célszerű: kiszámolni a tőkeszükségletet és a jövőbeli működés eredményét, valamint finanszírozási tervet is kell készíteni.
- Hitelek fajtái:
o Rövid lejáratú (1 éven belül), középlejáratú (1-5 év), hosszú lejáratú (5 éven túli).
o Lakossági, vállalati, költségvetési és bankköz.
o Fedezettel (pl. forgóeszköz, értékpapír, ingatlan) rendelkező, fedezettel nem rendelkező.
o Pénzkölcsönök és kötelezettség-vállalási hitelek (pl. kauciós hitel).
o Folyószámlahitel (rövid időre), számlahitel (köznapi értelemben vett hitel), leszámítolási hitel (értékpapírra fizeti a bank).
o Forgóeszközhitel, beruházási és ingatlanhitelek.
- Belső és külső finanszírozási lehetőségek:
o Saját tőkéből belső forrás: jegyzett tőke, tőketartalék, nyereség, belső működés racionalizálása,
o Saját tőkéből külső forrás: alap- és törzstőke emelés, kockázati tőkenyújtás
o Idegen tőkéből (külső forrásból): hosszú lejáratú bankhitelek, rövid lejáratú bankhitelek, szállítói hitel, faktoring, hazai és nemzetközi támogatások, hitelek.
- LÉNYEGES: a bank/hitelintézet megfelelő kiválasztása. Pl.: székhely közelében legyen, kedvező konstrukciók.

VIII. A marketing:

- A marketing fogalma és szerepe: a vállalkozások marketing-tevékenységükkel segítik elő piacra lépésüket és minél eredményesebb piaci működésüket.
- A marketing fontos elemei: olyan folyamatok kialakítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a fogyasztói-, piaci igények megismerését, befolyásolását. Elemek: fogyasztóorientált vezetői, dolgozói magatartás és szemlélet + a vállalati működésnek és fejlődésnek a fogyasztói igények kielégítésére való orientálása + olyan eszközök és módszerek alkalmazása, amelyek az előbbiek megvalósulását eredményesen szolgálják.
- Marketingstratégia: a vállalkozásnak fel kell tárnia, hogy működési körében milyen kielégíthető fogyasztói szükséglettel, milyen potenciális vásárlókkal lehet számolnia. Ehhez ismerni kell a vállalat külső környezetét, a potenciális vásárlókat, a piac versenyviszonyait, a potenciális versenytársakat. A vállalkozásnak rendszeresen össze kell hasonlítani a versenytársakéval termékeit, árait, elosztási csatornáit és reklámtevékenységét. Erre azért van szükség, hogy a vállalkozás a piacon helyt tudjon állni. A piaci verseny helyzete, a piacra való belépés és a mobilitás lehetősége attól függ, hogy a piacon a kereslet vagy a kínálat van-e túlsúlyban.
- Piackutatás: meg kell ismerni, és értékelni kell a piaci viszonyokat. A piackutatás módszerei: a vevők szándékainak felmérése, az eladók véleményének megkérdezése, a piaci teszt.
- Termékmarketing: feladata, hogy feltárja az egyes termékek, szolgáltatások mögött létező szükségleteket, valamint új fogyasztói igényeket igyekezzen felkelteni. (Márka, csomagolás, címke – lényegesek!)
- Marketingkommunikáció: Funkciója, hogy a vállalat a fogyasztókat tájékoztassa termékeinek értékeiről, meggyőzze ezek előnyeiről, megalapozza a vállalat jó hírnevét.
- Reklám: a piacbefolyásolás legkiterjedtebb alkalmazott eszköze, amelynek célja a célfogyasztók tájékoztatása, meggyőzése. Fajtái: országos, helyi, működési kör szerint, termelői, kereskedelmi, tárgya szerint, márkareklám: konkrét terméket reklámoz, termékcsalád reklám: a márka említése nélkül reklámoz valamilyen termékcsoportot, cégreklám: konkrét vállalatot ajánl a fogyasztók figyelmébe, reklámhordozók (pl. plakát, újság, reklámlevél, televízió, rádió), szponzorálás.
- Közönségkapcsolatok (public relations): azt a célt szolgálja, hogy a közvéleményben kedvező vélemény alakuljon ki adott vállalakozásról, a termékekről, az alkalmazottakról. Eszközei: sajtóban hírek közzététele, sajtókapcsolatok ápolása, prospektusok; tájékoztató anyagok terjesztése
- Vásárlásösztönzés: olyan piacbefolyásoló módszer, amely közvetlenül ösztönzi a fogyasztót, vagy viszonteladót a vásárlásra, olyan külön előnyt, vagy értéket kínál a vevőnek, ami képes lehet indító lökést adni a vásárláshoz. Eszközei: áruminták, ingyenes árupróbák, bizonyos napszakokban adott árengedmények, reklámajándékok, kupon, amellyel a vásárló megtakarításhoz jut bizonyos termékek esetében, készpénz visszatérítés, készpénz, vagy árunyeremény lehetőségének ajánlása valamilyen beszerzés esetén.

IX. Válságmenedzsment:

- A válságmenedzsment olyan intézkedések összességét jelenti, amely a válsághelyzet kihívásaira tényleges választ adhat, hozzásegít a cég válsághelyzetből való kilábalásához, illetve a menthető részének stabilizálásához.
- A válságot előidéző tényezők:
o külső (környezeti) tényezők
o belső (vállalati) tényezők
- A válsággal szoros kapcsolatban lévő tényezők, hozzájárulnak a válsághoz, de önmagukban nem hatnak: hirtelen kereslet vagy ízlésváltás következik be a piacon, a cég kulcsterméke nem helyezhető el a piacon, vezető vagy tulajdonos változása, a pénzügyi helyzet egyensúlyának megbomlása, az alkalmazottak sztrájkja
- A leggyakrabban előforduló külső okok: piacvesztés, a piaci helyzet romlása, erősödő konkurencia, kemény árverseny, a fogyasztói, vásárlási szokások megváltozása, felgyorsult műszaki fejlődés, politikai bizonytalanság (háborúk), kormányzati intézkedések
- A leggyakoribb belső okok: vezetési hibák, rossz piacpolitika, hibás termékpolitika, elégtelen munkaerő-állomány
- A válság néhány tünete: a bevételek, kiadások áramát nem tudják összehangolni, a termék minősége, a szolgáltatás színvonala romlik
- A válság feloldására irányuló intézkedéssorozat leggyakoribb elemei:
o A cég tevékenységi körének átalakítása
o A nélkülözhető gépeket, eszközöket, ingatlanokat értékesítik. Telephelyeket, fiókokat, üzleteket adnak el.
o A pénzforgalom gyorsítására módosítják a fizetési feltételeket.
o Az alkalmazottak létszámát csökkentik
o Hitelfelvételi forrásokat keresnek, s a hitelezőket tájékoztatják az zervezési munkákról
o A fejlesztési programokat leállítják
o Radikális szervezeti és működési változásokat hajtanak végre
- Az első válságkezeléssel foglalkozó jogi eszköz az 1991. évi IL. sz. törvény, a csődtörvény, melynek célja: a fizetési nehézségekkel küzdő szervezetnek csődeljárással történő újjászervezése; a fizetésképtelen adós, jogutód nélküli megszűnés felszámolási eljárás keretében; a fizetőképes adós, jogutód nélküli megszűnése végelszámolással.

X. Alapszabályok az Európai Unióban vállalkozóknak

- Főként a KKV-knak kedvez, azaz a kis- és középvállalkozásoknak. Az EU-ban jelenleg vállalkozást egyéni vállalkozóként vagy társaságok formájában az alábbiak szerint lehet indítani:
o Ha valaki egy másik tagországban egyéni vállalkozóként kíván letelepedni, akkor tartózkodási engedélyt kell igényelnie. Ezt a tartózkodási engedélyt automatikusan megkapja, kiadását a tagország csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a letelepedni szándékozó belépése és ott-tartózkodása az adott ország közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségügyi szabályait sérti. A tartózkodási engedély igénylésekor igazolni kell még, hogy az üzletszerűen folytatni kívánt tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. Tartózkodási engedély megléte esetén ugyanolyan feltételeket kell viszont a jelentkezőnek biztosítani – például a vállalkozói igazolvány kiváltásakor – mint saját állampolgárainak, tehát többletkötelezettségek nem írhatók elő.
o A társaságok formájában történő letelepedés, a társaságalapítás szabadsága lehetővé teszi azt, hogy bármely cég leányvállalatot, kereskedelmi képviseletet, fiókot vagy ügynökséget hozzon létre bármely tagállamban.
o A társaságalapítási feltételek tagállamonként eltérőek, de egyik tagállam se tehet különbséget olyan cégek között, amelyeket saját állampolgárai, illetve más tagállamok állampolgárai jegyeztettek be. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat akkor a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók nemzetiségétől.
o A tagállamonkénti eltérő társaságalapítási feltételek természetesen szükségessé teszik azt, hogy a társaságot alapítók tájékozódjanak az idegen tagállam nemzeti jogáról.
- EU-s támogatások – 2 fajta:
o Hazai és EU-s forrásokból közösen finanszírozott támogatások: Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és a Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program
o Kizárólag EU-s forrásokból finanszírozott támogatások: Kohéziós Alap és a Közösségi Kezdeményezések
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT):
- Céljai: versenyképesebb gazdaság + humán erőforrások jobb kihasználása + jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés
- Operatív programok: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program, Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program, Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program, Regionális Fejlesztési Operatív Program
A pályázati rendszer:
- fő koordinátor: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság (GVOP IH)
- a pályázat beérkezése után vizsgálják: a jogosultságot, a teljességet, tartalmat. Ezután kerül sor: a döntésre, majd a befogadásra.
- nyertes pályázat esetén: Támogatási Szerződés kötése
- az elszámolás, finanszírozás: projekt helyszíni ellenőrzése (előzetes, közbenső, a pénzügyi lezárást megelőző, lezáró).


XI. Ajánlott szakirodalom:

- Barta Tamás – Tóth Tihamér: Vállalkozástan. Bp., 2000.
- Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana. Bp., 2005.
- Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan. Bp., 2007. Szerk.: Kövesi János